A tipikus pornós tranzakcióban a stúdiók és a mocsokgyártók előre kérik a pénzt. A mai cucc, amit bemutatok az interaktív számítógépes szex olyan futurisztikus példája, ami a feje tetejére állítja a várakozásainkat. Az emberek pénzt dobálnak a Taifun Ridersnek, a Space Paws készítőinek, bár erre nincs is szükség. Elég jó kis hentai játéknak kell lennie, ha ekkora felhajtás van körülötte, szóval gondoltam megnézem, engem is el tud-e kábítani.

A Furry szexjátékok művészetének támogatása

Nem sokat tudtam, amikor elkezdtem a kutatást. Valaki küldött egy linket a Taifun Riders Patreon oldalára. A képernyőről egy ember és egy csomó nagycsöcsű furry csaj mosolygott rám. Alatta láttam néhány letöltési linket a játékhoz, a Space Paws-hoz. Szeretem a játékokat, amiben valamilyen módon megjelennek a csöcsök, szóval gondoltam, miért is ne.

Gondolom megláttátok a Patreon szót, és azonnal azt hittétek, hogy perkálnotok kell. Hát, majdnem, de nem teljesen. Letölthetitek a Space Paws-t a blogról, de csak a támogatók kapják meg a legújabb verziót. Amikor ezt a bemutatót írom, jelenleg 2000-nél is több támogatójuk van, és havonta több, mint $10,000-t szereznek.

Olyan, mint a PBS, de itt a művészet pártolásáért cserébe kutyafejet kapsz és egy bársonyos luxus-szőrmeborítást, ami egy gyönyörű nő meztelen testét borítja. A Taifun Riders-nek különböző támogatási szintjei vannak, ami egy dollárnál kezdődik, de kettőnél kapod csak meg a korai frissítéseket. A spektrum másik végén $150-ért saját jelenetet kérhetsz, amennyiben az beleillik a játékba.

Én viszont egy kibaszott olcsójános vagyok. Felmentem a blogra és kiválasztottam az EXE letöltését. Néhány perccel és 233 megabájttal később játékra kész voltam. Ha eddig aggódtam, hogy ez valami softcore játék lesz nyomorék geciknek, akkor itt eloszlana az aggodalmam, amikor meglátom a Wet Pussy Games logóját a képernyőn. Valami fémhajú csajt ábrázol nagy, fedetlen csöcsökkel és állatfülekkel.

Ébredés egy hatalmas kúpban

A játék egy fekete képernyővel kezd és valami összezavarodott narrációval. Milliószor láttuk már. Hol vagyok? Ki vagyok? Hogy kerültem ebbe a hatalmas kúpba?

Igen, tényleg így kezdődik, ami elég jó kis csavar a szokásos sötét, amnéziás kezdéshez képest. Kiderül, hogy egy másik kúpban egy csaj van. Felébred és kiválaszthatod a nevedet, és kapsz egy kis rövid expozíciót.

Alapvetően arról van szó, hogy a levegő szar, és a tudósokat felküldték az űrbe. Olyan bolygókat kell találnod, amin az emberek képesek élni, és ezeket újra kell népesítened. Valami elborult Ádám és Évás dolog ez, termékeny emberpárokat küldenek a galaxisba, egy férfit és egy nőt. A beltenyészet borzalmaira nem tér ki a nyitány.

Az első bolygó, amit kiválasztottam macskaemberek által lakott hely volt, és úgy nézett ki, mint az ókori Egyiptom. A rajzstílus elég jó. Ha voltál a Patreon oldalukon, akkor tudod, miről beszélek. Van valami zene is, ami illik a helyzethez és a karakterekhez.

A karakterem, Faszmester egy kicsit kiakad, hogy macskaemberek közé került. De a jó oldalát is meglátja a dolognak: tele van a bolygó cicababákkal. Ah, humor. Köszönjük a csodás macskaistennőnek, Básztetnek, hogy nem ez nem olyan hentai játék, ami túl komolyan veszi magát, miközben állatokat dugunk benne.

Egésznapos beszélgetés a hatalmas pinákkal

Ahhoz, hogy bejuss a városba, ahol remélhetőleg egy csomó macskakurvát dughatsz meg, tárgyalnod kell a város kapujában álló őrökkel. A beszélgetés úgy kezdődik, hogy vagy a vékony, vagy az izmos macskaőrre kattintasz. Különböző választási lehetőséget kapsz a beszélgetés során.

Először elég érdekes volt. A probléma csak az, hogy csak egy megfelelő út volt a beszélgetés alatt arra, hogy bekerülj a városba. Addig kellett próbálkoznom, amíg ki nem találtam a megfelelő választ. Amikor eléggé felidegesítettem őket, cicaharcba kezdtek, én pedig ezalatt besurrantam a kapun.

A városban láttam még néhány macskaembert lézengeni. Egy anyamacska azt hitte, hogy isten vagyok és nem valami borzasztóan eldeformálódott, szőrtelen példány a fajából. Nem kínálta fel a pináját. Egy furulyázó macskafaszi se tudott semmit adni. Csak az öreg macska maradt.

Rákattintottam az öreg macskaférfire, aki egy csomó üres sörösüveg mellett üldögélt. Értelek, haver. Én is fáradt, részeg és kanos vagyok. Légyszi, mondd el, merre van a legközelebbi bordélyház.

Nem. Bocsi. A Space Paws azt mondja, nincs elég energiám, hogy beszéljek a kibaszott faszival. A hülye "beszélgetés" az őrökkel elvitte az összes erőmet, úgyhogy még csak köszönni se tudok a helyi csövesnek. Legyőztek, így hát visszakullogtam az űrhajómra, dühösen és teli herékkel.

Lehet, hogy az űrben megfektetnek

Felmentem a szobámba és rákattintottam az ágyamra az alváshoz. Az energiaszintem 0-ról 100-ra változott. Csak, hogy biztosra menjek, aludtam még egy napot.

Az ébredésem után úgy gondoltam, még egyszer szerencsét próbálok a macskabolygón, de úgy hangzott, mintha kinn esne az eső. A zaj Alison szobájából szűrődött ki, így hát Faszmester természetesen berontott oda. Ja, és Faszmester egy kibaszott idióta, aki mindig elfelejti, milyen a zuhanyzó hangja az űrhajón. Jó kis találkozásokat eredményez.

Faszmester lebassza magát, amiért Alison-t kukkolja a résnyire nyitott ajtón keresztül, de nem megy vissza a szobájába. Nem, olyasmiket mond, hogy "Ez az, bébi! Le a törölközővel!" Alison le is dobja a törölközőt a földre, és néhány képet láthatunk róla különböző szögekben. Szomorúnak tűnik, de nem kapunk lehetőséget, hogy felvidítsuk a faszunkkal.

Miután kikukkoltam magam, elmentem az űrhajó könyvtárába, hogy tanuljak egy kicsit. A tudásom felment, az energiám le. Aludtam mégegyet, és visszamentem a részeges macska öregemberhez.

Vigyél el a macskaorgiára

Persze az öregnek volt is mondanivalója. Még egy kis homályos utalás arra, hogy isten vagyok, aztán amikor befejezte a mondandóját, egy új macskalány jelent meg a képernyőn. Vörös szőre és dögös teste volt.

Az új idegent, Nebetet különböző lehetőségekkel szólíthattam meg. Beszélhettem hozzá, mint a többi macskához, de egy másik ikon egy szívet mutatott, volt egy kéz, benne egy gömbbel, egy kérdőjel, és egy pár, aki kéz a kézben áll. Mindegyikhez más mennyiségű energia kellett.

Basszák meg, gondoltam. Rákattintottam a kézfogásra, ami a legdrágább volt, 80 ponttal. Kiderült, hogy egy helyi papnő a csaj, és azt hiszi, isten vagyok, aki azért érkezett, hogy visszahozza nekik a vizet.

De nem dughattam meg. Vissza kellett mennem a hajóra, edzenem, beszélnem vele, beszélnem valami faszival, és utána újra rámozdulni Nebetre. Végre magával vitt a templomba.

Nebet nem kezdett el azonnal vetkőzni. Gondolom ez a főpapnő kiváltsága, mert a többi macskanő azonnal orgiázni kezdett, amikor beléptünk.

Amikor Nebet meglovagolja Faszmestert, a szex kicsit animált. Addig simogatja a kemény faszát, amíg rá nem kattintok a Behatolás gombra, ekkor behatolok. Választhatok a Kemény és az Óvatos szex közül. Aztán, amikor kész vagyok, Faszmesterrel együtt, akkor rákattintok az Elélvezésre. Robbanások várnak.

Tetszett, hogy a Space Paws nem kényszerített arra, hogy órákig játszak, hogy az első szexjelenetet megláthassam. Annak is örülök, hogy nem okoztak csalódást állóképekkel. A rajzstílus mindvégig csodás maradt.

A Taifun Riders nem kér előre pénzt, mert a Space Paws őszintén szólva az egyik legjobb hentai játék, ami létezik. Nem csak a rajzstílus és a szexjelenetek jók, de még csak nem is kell több órányi unalmas játékot végigszenvedni, hogy elérjük őket. Nagyon jól éreztem magam, amikor sikerült megdöngetnem a macskanőt, és te is jól fogod!